Kertterv tartalma: mit kap egy kiviteli tervdokumentációban?

Koncepcióterv vagy kiviteli terv?

A kertterv tartalma elsősorban a tervszinttől függ. A koncepcióterv a kert szerkezetét mutatja: zónák, utak, terasz, gyep, ágyások, fák helye, fő anyagok, növényhasználat jellege – jellemzően egy-két tervlap és néhány referenciakép. A kiviteli terv ezt építhetővé teszi: méretekkel, részletekkel, növénylistával, mennyiségekkel. A koncepcióból a kivitelező „nagyjából” tud dolgozni, a kiviteli tervből pontosan.

A tervszintek díjairól a kerttervezés ára oldalon írtunk; az alábbiakban a teljes kiviteli tervdokumentáció tipikus tartalmát mutatjuk be.

Melyik tervszint kell Önnek?

A koncepcióterv később is bővíthető kiviteli tervvé, így ha bizonytalan, érdemes a koncepcióval kezdeni, és a kivitelezés előtt dönteni a részletekről.

1. Felmérési alaprajz

A meglévő állapot: telekhatárok, ház, bejáratok, szintek, meglévő fák és építmények, közművek, a jelentősebb szintkülönbségek. Ez a terv kiindulópontja, és ezen jelölik a megtartandó és az elbontandó elemeket.

2. Kertépítészeti alaprajz

A terv „fő lapja”, jellemzően 1:100 vagy 1:50 méretarányban: minden burkolat, út, terasz, lépcső, támfal, kerítés, gyep, ágyás, fa, vízfelület a helyén, méretezve. Jelmagyarázattal, hogy melyik felület milyen anyagból készül. Erről a lapról veszi a kivitelező a kitűzés méreteit.

3. Szintezés és vízelvezetés

Lejtős vagy új háznál különösen fontos: a tervezett szintek (magassági pontok), a lejtésirányok, a folyókák, a szikkasztók vagy az esővízgyűjtő helye. Ez biztosítja, hogy a csapadékvíz a háztól elfelé folyjon, és ne álljon meg a gyepen vagy a teraszon.

4. Burkolati terv és rétegrendek

A burkolt felületek pontos kiosztása (a kő mérete, iránya, mintája), a szegélyek, és a rétegrendi részletek: hány centi zúzottkő alap, ágyazóréteg, a burkolat vastagsága gyalogos és autós terhelésre. A rétegrend az, amitől egy térkő tíz év múlva is sík marad – vagy nem.

5. Kiültetési terv és növénylista

Minden növény a helyén, jellel vagy számmal, mellette a növénylista: tudományos és magyar név, méret (például 40/60 cm, 14/16 törzskörméret), kiszerelés (konténeres, földlabdás, szabadgyökerű), darabszám, ültetési távolság. Évelőágyásnál gyakran darab/m²-ben adják meg. Ebből lehet a növényeket pontosan beárazni és megrendelni.

Ha a kiültetési tervben csak „cserje” vagy „örökzöld” szerepel faj és méret nélkül, a kivitelezői ajánlatok nem lesznek összehasonlíthatók – egy 30 cm-es és egy 80 cm-es cserje ára között többszörös a különbség.

6. Öntözési terv

A körök kiosztása (melyik terület melyik körön van), a szórófejek és csepegtetők típusa és helye, a gerincvezeték és a szelepaknák nyomvonala, a vezérlő helye, a vízforrás és a mért nyomás. Az öntözési tervről részletesen az öntözőrendszer tervezés oldalon írtunk.

7. Világítási terv

A lámpatestek helye és típusa (útmegvilágító, falba süllyesztett, fákat megvilágító spot), a kábelek nyomvonala, a kapcsolási csoportok. A villamos bekötést és a kültéri hálózat kiépítését villanyszerelő végzi; a kerttervező a fényhatásokat és a lámpák helyét tervezi.

8. Mennyiségi kimutatás és költségbecslés

Tételes lista: m² gyep, m² burkolat, fm szegély, m³ termőföld és zúzottkő, db növény, fm csepegtetőcső – sokszor tájékoztató költségbecsléssel. Ezzel kérhet összehasonlítható ajánlatokat. Ha még nincs terve, a költségbecslő hasonló, egyszerűsített mennyiségeket és sávokat ad.

9. Látványterv (opcionális)

3D képek vagy fotórealisztikus látványok a fő nézőpontokból. Segítenek elképzelni a kertet, de a kivitelezéshez nem szükségesek; sok tervezőnél külön tétel.

Digitális vagy papír?

A legtöbb tervező ma PDF-ben adja át a tervet, méretarányosan nyomtatható formátumban. Ez a legpraktikusabb: a kivitelezőnek továbbítható, telefonon a helyszínen is megnyitható. Ha nyomtatva is szeretné, kérdezze meg, benne van-e a díjban. Nagyobb munkánál hasznos lehet a szerkeszthető (például DWG) formátum is, ha a kivitelező vagy egy villanyszerelő tovább dolgozna rajta – ennek átadását és a felhasználási jogot érdemes az ajánlatban rögzíteni.

Mi NEM része általában a kerttervnek?

• építési engedélyhez kötött építmények tervei (például bizonyos méret feletti kerti építmények) – ezekhez építész vagy statikus kell;
• statikai számítás nagyobb támfalhoz;
• villamos kiviteli terv;
• medence gépészeti terve.

Ha ezek a kertet érintik, a kerttervező jellemzően jelzi, és egyeztet a társszakmákkal. Hogy egy adott elem engedélyköteles-e, azt a helyi építési szabályok és az önkormányzat tudja megmondani – ez a cikk nem minősül jogi tanácsadásnak.

Hogyan olvassa a kerttervet?

Egy kertterv első ránézésre sok jelet és számot tartalmaz, de néhány alapszabállyal könnyen értelmezhető:

• Méretarány: az 1:100 azt jelenti, hogy a terven 1 cm a valóságban 1 méter; 1:50-nél 1 cm 50 centiméter. A terven mindig van léptékvonalzó is.
• Északi irány: egy nyíl mutatja – ebből láthatja, merre esik az árnyék.
• Fák jele: a kör a kifejlett korona méretét mutatja, nem az ültetéskori méretet. Ezért tűnnek a fák a terven „túl nagynak” – ilyen lesz a kert tíz-tizenöt év múlva.
• Szintek: a ±0,00 általában a ház földszinti padlószintje; a –0,15 azt jelenti, hogy az adott pont 15 cm-rel alacsonyabban van.
• Kitöltések és mintázatok: a jelmagyarázat mondja meg, melyik minta melyik burkolat, gyep vagy ágyás.
• Növényjelek: számok vagy betűkódok, amelyek a növénylista soraira utalnak.

Ha valami nem érthető, kérdezzen rá már a koncepció egyeztetésénél – a kiviteli terv átvételekor már nehezebb változtatni. A Kertterveződ becslőjében a felülnézeti vázlat ugyanezeket a jeleket használja (fakorona, sövény, burkolat, víz), egyszerűsítve.

Mi történik a tervvel a kivitelezés alatt?

A kivitelező a tervből tűzi ki a helyszínen az utakat, a teraszt és az ágyások széleit, a növénylistából rendeli a növényeket, és a mennyiségi kimutatásból számolja az anyagot. A helyszínen szinte mindig adódnak apró eltérések – egy közműakna, egy gyökér, egy szintkülönbség. Ezeket érdemes a tervvel összevetve, írásban rögzíteni, és a végén egy „megvalósulási” vázlatot kérni, amelyen a valós nyomvonalak (öntözés, kábelek) szerepelnek.

Gyakori hiányosságok a kerttervekben

Egy szép látványterv még nem jelenti, hogy a terv alapján építeni is lehet. Átvételkor ezekre figyeljen:

• Hiányzó szintek: ha nincs magassági adat, a kivitelező maga dönti el a lejtéseket – és a víz nem mindig oda folyik, ahová kellene.
• Rétegrend nélküli burkolat: a felület anyaga szerepel, az alépítmény vastagsága nem. A térkő vagy a kőlap tartóssága ezen múlik.
• Növénylista méret nélkül: a „tuja, 20 db” nem elég; a beszerzési méret (magasság vagy törzskörméret) és a kiszerelés (konténeres, földlabdás, szabadgyökerű) nagyban befolyásolja az árat.
• Nincs mennyiségi kimutatás: enélkül a kivitelezői ajánlatok nem vethetők össze tételesen.
• Hiányzó öntözési és világítási nyomvonal: a burkolatok alá kerülő védőcsövek helye utólag nehezen pótolható.

Ha ezek valamelyike hiányzik, kérje a pótlását még a kivitelezés megkezdése előtt. A munkák sorrendjéről a kertépítés ütemezése cikk, a tervezési díjakról a kerttervezés ára oldal szól, a leggyakoribb tervezési buktatókat pedig a kerttervezési hibák cikk gyűjti össze.

Ellenőrzőlista az átvételhez

1. Megvan minden, az ajánlatban vállalt tervlap?
2. A növénylistán szerepel faj, méret, darabszám?
3. A burkolatoknál van rétegrend?
4. Az öntözési terven látszanak a körök és a gerincvezeték?
5. Van mennyiségi kimutatás?
6. A terv PDF-ben, méretarányosan nyomtatható?

Az ajánlatkéréskor ezt a listát is használhatja – a mit kérjünk a kerttervezőtől cikk további kérdéseket ad. Ajánlatot tervezésre a részletes űrlapon kérhet.